Érintésvédelem

Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén

keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az élettani

hatásai miatt az egészséget, vagy súlyosabb esetben az életet veszélyezteti. Ez a

feltétel a gyakorlatban akkor valósul meg amikor egy villamos üzemű szerkezet (pl.:

mosógép ) külső burkolata meghibásodás folytán feszültség alá kerül. A készülékek

megérinthető részein megjelenő feszültséget nevezzük érintési feszültségnek,

melynek nagysága az előírások szerint 50V-nál magasabb érték nem lehet. Az ilyen

típusú veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik érintésvédelemnek. Minden villamos

üzemű szerkezetet el kell látni érintésvédelemmel, melynek módszereit a

szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg:

1. Érintésvédelmi osztály ( Védőföldelés)

Ide tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad

használni. Ez a védőföldelés hivatott az érinthető felületet a földdel összekötni így az

úgynevezett hibaáram ezen a vezetőn folyik (és nem készüléket megérintő

személyen). Ezért is SZIGORÚAN TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES földelési

csatlakozóval ellátott készülékeket (mosógépek, vasalók, hűtőgép, stb.) földeletlen

konnektorba dugni. Durva esetben ha a hibaáram eléri a

kismegszakító leoldási áramértékét azt le is oldja megszakítva az áramkört.

Napjainkban a legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával

lehet elérni. Ezen berendezések megbízható működése életet menthet, ezért,

bekötésüket, cseréjüket, vagy bármilyen jellegű egyéb beavatkozást csak

szakember végezhet.

A védővezető mindig a tápvezeték zöld/sárga ere. Ennek keresztmetszete azonos vagy nagyobb a fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a

védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után

készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több

mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a

villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások

szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC)

helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint

"0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen

kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben

annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk

csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek

pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók.

2. Érintésvédelmi osztály (Kettős szigetelés)

Ide tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített

szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek,

vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől

elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne

kerülhessen egyszeres hiba esetén.

Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási

készülékek jelentős része (hajszárító, kávédaráló, porszívó, villanyborotva stb.).

Ezeket a készülékeket szigorúan tilos leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel.

3. Érintésvédelmi osztály (Törpefeszültség)

Azokat a készülékeket soroljuk ide, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel

üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk

elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken

szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása,

áthelyezhető kerti világítórendszer

Áramvédő kapcsoló

Az érintésvédelemben a legújabb irányzat az, hogy a lakásokban mindenütt kiépítik

a védővezetőt, de a testzárlat kikapcsolását nem bízzák a zárlatvédelemre, hanem

úgynevezett hiba áram-védőkapcsolókat alkalmaznak. Ezek

működési elve az, hogy az üzemi vezetőkben folyó áramkülönbségekre érzékenyek:

ha az egyik üzemi vezetőben nagyobb áramerősség folyik, mint a visszavezetőben

(ami csak akkor állhat elő, ha az áram egy része testzárlaton vagy az üzemszerűen

feszültség alatti részt közvetlenül érintő ember testén át folyik a földbe), a készülék

kikapcsol. Nemzetközileg a már névlegesen 30 mA-re érzékeny ilyen kapcsolót

ajánlják (a valóságban ezek gyakran már a névleges értékük felénél, tehát 15 mA-nél

kikapcsolnak). Hazai viszonylatban azonban a szabadtéri készülékek nedves időszak

után fellépő szivárgó áramai ezt az áramerősséget megközelíthetik, ezért felesleges

(helytelen) kikapcsolást okozhatnak, ezért a szabadtéri készülékek védelmére a 100

mA érzékenységű áramvédő kapcsolók használata javasolt. Ha ezek a kapcsolók

nem „villámbiztosak”, akkor közeli villámcsapás esetén önműködően

lekapcsolhatnak. Ez a lakásokban általában különösebb bajjal nem jár, de ha pl.

hétvégi házakban a mélyhűtő egy villámjárta éjszakán kikapcsolódik, a

visszakapcsolásig az ott tárolt étel megromolhat.

Ezeket a kapcsolókat (hogy érzékenységük ne gyengüljön) időnként a

próbagombjukkal „meg kell járatni”. Korábban az volt előírva, hogy próbagombbal

történő kikapcsolást legalább havonta kell elvégezni, a mai gyártmányoknál elegendő

a félévenkénti próba is. Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos,

mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már

kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét,

esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Meg kell azonban jegyezni,

hogy ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi.

Az áramvédő-kapcsolók különféle névleges árama 16, 25, 40 A , különféle

hibaáram-érzékenységre 30, 100, 300 mA de a 300-as ma már nem szabványos. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelően, a rögzített kivitelűek

használhatók.