Blog

• 2014.11.26 15:07

  Kell vagy nem kell a mosogatógép?

  Kell vagy nem kell a mosogatógép?

  A használatot ellenzők állítása szerint a lusta asszonyok gépe, nem mosogat megfelelően, sok vizet pocsékol, rengeteg elektromos áramot fogyaszt. Ezzel szemben a készülék sokkal inkább az időtakarékos háziasszonyok berendezése, gondosan és jól dolgozik, alaposságára jellemző, hogy öt alkalommal öblíti el a mosogatásra belehelyezett eszközöket. A fajlagos vízfelhasználása alacsonyabb, mint a kézi mosogatásé, maga a művelet magas hőfokon történik, ami biztosítja a megfelelő biológiai tisztítás elemi feltételeit is. Elektromos áram felvétele valóban jelentős, de az összfogyasztása - a kézi mosogatás melegvíz igényével összehasonlítva - már egyáltalán nem.
  A berendezés elvi felépítését rajzunk mutatja be. Látható, hogy a készülék alapvetően a programkapcsoló és a vízszintszabályzó összehangolt munkájának köszönhetően üzemel. A vízszintet egy membrános szabályzó határozza meg, ez közvetlenül kapcsolatban van a mágnesszeleppel, amin keresztül vizet kap a gép, és a többi elemmel, mint a keringető szivattyú és a fűtőegység. Hiba esetén - abban az esetben, ha a vízszint kritikusan magassá válna - a szintszabályzó beindítja az ürítő szivattyút. Ez a szabályzó gondoskodik arról, hogy a berendezés csak akkor kezdjen el fűteni, ha megfelelő a vízszint magassága, tehát ne fordulhasson elő olyan állapot, hogy víz nélkül indul el a fűtés.
  A programkapcsoló alapvetően egy időkapcsoló, ami a különböző feladatokat időrendi sorrendbe ki és bekapcsolja. Ritkán hibásodik meg, nem célszerű megbontani, és azon javításokat kezdeményezni. Gyakorlatilag a gép úgy üzemel, hogy víz vétel után a programkapcsoló elindítja a gép fűtését és a keringetést. A keringető szivattyú a mosótérben elhelyezett fogó lapátokon keresztül juttatja el a mosóvizet a készülékbe helyezett eszközökhöz. Az első szakaszban a programkapcsoló 1-2. állapotában általában csak előmosás történik, ezt követi a használt víz kiürítése. A következő műveletben a gép ismételten vizet vesz, és elkezdődik az érdemi mosogatás megfelelő hőfokon (ez általában 65 fok), közben a gép mosogatószert adagol a vízhez. Ez a folyamat kb. 30 percen keresztül tart, majd a berendezés az öblítési ciklusokhoz kezd a programkapcsoló utasításainak megfelelően.
  Az öblítések során kerül a mosótérbe az öblítőszer és a vízlágyító szer, melyet a gép az arra a célra készült mágnes szelepeivel automatikusan adagol. A folyamat közben és annak befejeztével a gép kiürít. Befejező művelet a mosótérben elhelyezett eszközök szárítása. Kialakítástól függően ezt a műveletet szintén a fűtőbetét vagy azzal azonos rendeltetésű fűtőegység végzi el. (Ha a mosótérben két fűtőbetétet találunk, akkor a felső betét végzi a szárítást, míg az alsó a víz melegítésére szolgál.) Az általánosságok után vegyük alaposabban szemügyre a gép különböző egységeit és meghibásodási lehetőségeit. MINDEN JAVÍTÁSI, tisztítási feladatot a készülék teljes áramtalanítása előz meg, lényeges szempont továbbá a vízrendszer elzárása az esetleges meglepetések elkerülése céljából!

  A mágnesszelep egy elektromos "vízcsap", lényege, hogy elektromos úton lehet nyitni-zárni a befolyó vizet. A tekercse 220 voltról üzemel, ellenállása 2-4 kOhm, egyszerűen mérhető ellenállás méréssel. Előforduló mechanikus hibái a következőkben jelentkeznek: állandóan vizet vesz a gép, függetlenül attól, hogy kap e feszültséget a tekercs vagy sem, vagy nem nyit ki a szelep és a berendezés nem kap vizet. Ezekben az esetekben az egész szelepet cserélni kell, mert javítására nincs mód. Maga a csere egy viszonylag egyszerű feladat: a rögzítőcsavarok eltávolítása után a csatlakozó csöveket és az elektromos vezetékeket vegyük le, majd tegyük be az új szelepet, és ezzel ez a hiba orvosolva lett. Meg kell említeni a szelep szűrőjét, mint meghibásodási lehetőséget, ellenőrizzük, hogy nem dugult e el. Ez könnyen ellenőrizhető vizuális úton; vegyük le a csatlakozó csövet (befolyó csövet), és a szűrőt húzzuk ki a helyéről, ha szükséges tisztítsuk meg.

  A hibák jelentős részét a szintszabályzó és a hozzá tartozó egységek okozzák, de általában egyszerűen javítható, elhárítható hibákról van szó. Maga a hiba az eldugulásban keresendő. A szabályzó egy levegőnyomás-változáson alapuló membrános szerkezet. Ha a csatlakozó rész eldugul, akkor nem tud az egység üzemelni. Vizsgáljuk meg a hozzá csatlakozó műanyag csövet, és tisztítsuk ki. Ezzel gyakorlatilag a hibát elhárítottuk. A szabályzó elem meghibásodása nem jellemző, ne szabályozzuk el, mert a gyári beállítási értékektől való eltérés a készülék más egységeiben okoz működési rendellenességet.

  A keringető szivattyú egy kis méretű turbina, melynek feladata, hogy viszonylag alacsony víznyomás mellett nagy mennyiségű vizet áramoltasson át a keringető lapátokon. A lapátokat a kiáramló vízsugár forgatja meg. Meghibásodására akkor lehet számítani, ha szennyeződés következtében a motor megszorul. Viszonylag egyszerű a hiba, ám annál nehezebb az elhárítása. A feladatot úgy tudjuk megoldani, hogy víztelenített helyzetben a gépet fejtetőre állítjuk, és eltávolítjuk az egész szivattyút. Ezzel szabaddá válik a turbinaház, és az idegen anyagmaradványok eltávolíthatóakká válnak. Tisztítás után szereljük össze a készüléket, és emlékezzünk rá, hogy ez elkerülhető lett volna a mosótér szűrőjének a szabályos felhelyezésével, mert ez a hiba kizárólag abban az esetben alakulhat ki, ha az ominózus szűrő nincs megfelelően a helyén. A keringető szivattyú egyéb meghibásodásait bízzuk inkább szakemberre, mert egyszerű, de szaktudást igénylő feladat.

  A készülék fűtését a szintszabályzó kapcsolja be. Mértékét a hőfokszabályzó határozza meg, idejét a programkapcsoló vezérli, tehát elsődleges szempont, hogy működjön a szintszabályzó, mert a többi alkotóelem meghibásodása nem jellemző. A fűtőbetét ellenállása 30-60 ohm, mely ellenállásméréssel ellenőrizhető, de meg kell jegyeznünk, hogy meghibásodási gyakorisága néhány ezrelékben határozható meg csupán.

  Az ürítő szivattyúnál - mint sok más esetben is - az idegen anyagmaradványok okozzák a legtöbb bosszúságot. Ábránkon bemutatjuk, hogy milyen módszerrel lehet a készülékből eltávolítani a szivattyút. A gépet ebben az esetben is víztelenített állapotban fejtetőre kell állítani, hogy a szükséges tisztításokat, javításokat el tudjuk végezni. Képeinken egy Zanussi típusú gépet mutatunk be, ez a berendezés viszonylag elterjedt, ezért választottuk a szemléltetés tárgyául. A szivattyúmotor tekercselését ellenállásméréssel ellenőrizhetjük. A mechanikus meghibásodás lehetősége kicsi, a szimering hibájából eredő folyások megszüntetésével gyakorlatilag minden hibát elhárítottunk. A javításhoz csak abban az esetben kezdjünk hozzá, ha kellő barkácsolási gyakorlattal rendelkezünk. A tömítő gyűrűt a szaküzletekben beszerezhetjük, cseréje az egység szétszerelésével oldható meg. Azt kell mondanunk, hogy értelemszerűen, mert a részletek minden más típusnál kissé eltérnek. Lényeg, hogy tisztítsuk ki a vízelvezető rendszert, és a hibák általában megoldódnak. Ügyeljünk a kifolyócsőre, mert megtörése esetén a jól üzemelő szivattyú sem képes a feladatának az ellátására.

  A mosószer adagolását ugyancsak a programkapcsoló végzi egy elektromágnes segítségével. Tekercse a mágnesszelepével azonos, az ott leírt módón ellenőrizhető. A vízlágyítót a kezelési utasításnak megfelelően adagoljunk a gépbe. A szer feladata, hogy az elmosott edényeken ne keletkezzen szürke foltosodás a vízben lévő egyéb anyagok hatására.
  Új berendezés telepítése esetén gondoljunk arra, hogy időszerű javítási feladatok adódhatnak a készüléken, tehát úgy építsük be, hogy legyen lehetőségünk a javításokat, tisztításokat elvégezni. Helytelen az a megoldás, amikor a készülék a beépítési helyéről csak rongálással távolítható el. A szervizes gyakorlat azt igazolja, hogy az esetek 50%-ban így kerül a készülék beépítésre.

  Zárszóként: a mosogatógép kevés karbantartási munkát igénylő berendezés, ügyeljünk a tisztántartására, és ezzel a hibák kialakulásának az esélyét minimálisra csökkenthetjük.

  További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" azEzermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

  Salánki Gábor

   

• 2014.11.11 19:42

  Mikró Magneton

  Mikró Magneton

  

• 2014.10.31 13:27

  Termikus fedő retesz

  Termikus fedő retesz

  

• 2014.10.31 13:25

  Hömérséglet érzékelő

  Hömérséglet érzékelő

  

• 2014.10.31 13:23

  mosógép program kapcsoló

  mosógép program kapcsoló

  

• 2014.10.30 14:29

  Mosógép víz szívattyú

   

  

• 2014.10.30 14:04

  Mosógép víz színt szabályzó

  Mosógép víz színt szabályzó

  

• 2014.10.10 16:58

  Zárlat:

  Zárlat:

  A villamos berendezésben hiba következtében test zárlat ,rövid zárlat ,vezetékzárlat és földzárlat jöhet létre. A testzárlat szigetelési hiba miatt létrejövő vezető összeköttetés a készülék teste és az aktív részei között.

   

• 2014.10.10 16:26

  TN hálózat:

  Mereven földelt csillag hálózat .

  Hiba védelem 0 val megoldva.

  Érintésvédelmi osztályok alapján  meg különböztetünk egymástól  a tn-c, a tn-s, és a tn-c-s hálózatokat. A tn-c hálozatokban a üzemi nulla vezető és a védővezető közös. A tn-s hálózat esetében az üzemi nulla vezető teljes  métrékben elválasztjuk a védő vezetőtől.  t-c-s hálózat pedig ezeknek a kombinációja.

  Az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a villamos berendezések testét a kisfeszültségű hálózat földelt nulla vezetőjével vagy az ezzel fémesen összekötött védőhálózattal kötjük össze

  A nullázásos érintésvédelmi mód csak közvetlenül földelt (TN rendszer) hálózatokon alkalmazható. A hálózat rendszeréről az áramszolgáltató tud nyilatkozni. Ezért a kisfeszültségű közcélú hálózatokon a nullázásos érintésvédelem alkalmazásához a területileg illetékes áramszolgáltatói szakvélemény szükséges. Az áramszolgáltató - jogszabály alapján - a hálózatra kapcsolásra jelentkező fogyasztókat „előzetes nyilvántartás”a-ban köteles értesíteni, hogy a hálózat TN rendszerű-e.

  Ha a hálózat közvetlenül földelt rendszerű, de az áramszolgáltató nem nyilvánította TN rendszerűnek, akkor a nullázás belső feltételeinek teljesítése esetén a fogyasztó kérheti a fogyasztói vezetékhálózat TN rendszerűvé való nyilvánítását. A szabványban előírt feltételek teljesítése esetén a hozzájárulást az áramszolgáltató nem tagadhatja meg.

  Nullázásnál – mivel a testzárlat egyfázisú zárlat – testzárlat felléptekor a zárlatos fázisra kötött egyfázisú (230 V) mágnes kapcsolók kioldanak. Ennek elkerülésére nullázott hálózatokon a mágnes kapcsolókat célszerű vonali (400 V) feszültségűre választani.

   

  Nullázott hálózatokban (TN rendszer) további betűjelölések:

  S – a nulla vezető (N) és a védővezető (PE) a csillagponttól külön vannak vezetve,

  C – a nulla vezető (N) és a védővezető (PE) együtt vannak kivezetve (PEN vezető),

  PE – az érintésvédelmi vezető.

   

• 2014.10.10 11:00

  A villamos áram hatása az emberi szervezetre

  Ha az emberi test, vagy állat villamos áramkörbe kerül, áramütéses baleset következhet be. Az áramkörbe véletlenül vagy szándékosan többféle módon kerülhetünk. Ennek leggyakoribb előfordulási módjai:

  • két, egymáshoz képest feszültség alatt lévő (aktív) üzemi vezetőt megérintünk,
  • egy, a földhöz képest feszültség alatti üzemi (aktív) vezetőt érintünk meg,
  • a talaj különböző potenciálú pontjait (feszültségtölcsér) lépés közben áthidaljuk,
  • meghibásodás következtében (testzárlat miatt) feszültség alá került (egyébként feszültségmentes, inaktív) vezető részt érintünk meg.

   

  1.1 A villamos áram élettani hatásai

   

  Az emberi szervezet működését rendkívül bonyolult áramkörökön keresztül vezérli az agy. Idegrendszerünk villamos áram útján közvetíti a külső ingereket az agyba, amely a bioáramok közvetítésével adja ki parancsait.

  Áramütés esetén a külső áram megzavarja a belső áramköri egyensúlyt. Az áramütés az izomra és az idegrendszerre gyakorolt közvetlen, vegyi bontó- és hőhatásával, valamint a villamos ív ultraibolya sugárzásával veszélyezteti a szervezetünket.

  Normális életfunkció esetén az izomcsoportok tevékenységükben állandóan váltják egymást. Áramütés hatására kialakuló ingersorozat valamennyi izomcsoport egyidejű összehúzódását válthatja ki. Ez izomszakadással, esetleg csonttöréssel is járhat. Lényegesen veszélyesebb azonban a légző izmok görcsös összehúzódása, mert gátolja a szervezet oxigénellátását. Ezért a vérben megnő a szén-dioxid tartalom, amely fokozottan ingerli az agyi légzőközpontot, fulladásos halál állhat be.

  Közvetlenül halált idézhet elő az áramnak a létfontosságú légzőközpontra és az érmozgató központra gyakorolt hatása. Az izmokra, idegekre gyakorolt hatás szempontjából a legveszélyesebb éppen az 50 periódusú váltakozó áram.

  Végzetes következményekkel járhat a szív izomzatára gyakorolt hatás is. Az áramütés hatására a szívizomzat megbénul, vagy felborulhat az inger képzés és inger vezetés rendje, amely szívkamraremegést (kamrafibrillációt) okoz. Ekkor a szívkamrák igen gyorsan (percenként 300-400 szivattyúzást végeznek) húzódnak össze, ami miatt a kamra izomzat nem képes a vérellátást biztosítani; a vérkeringés gyorsan leáll.

  Ha az áram közvetlenül az agyra hat, eszméletlenséget okoz, de mellékhatásként bénulás, egyensúlyi, hallási és egyéb zavarok is létre jöhetnek.

  A légzést és a keringést az agyban több szinten elhelyezkedő idegközpontok irányítják. Az árambehatás ezek bénulását hozza létre, ekkor leáll a vérkeringés, illetve a légzés.

  A klinikai halál a szív megállásakor következik be. Mivel az oxigén ellátás megszűnik, az agy és az idegsejtek azonnal bomlani kezdenek. Az élet klinikai jelei nem észlelhetők, de a szervezet sejtjei a saját tartalékai felhasználásával még életben maradnak. Az orvostudomány mai ismeretei szerint körülbelül 4-5 percen belül a sejtek bomlása még nem okoz maradandó agykárosodást.

  Ebből az állapotból – az alapvető élettevékenységek külső pótlásával (újraélesztéssel) – a szervezet még életre kelthető. Ha ez az idő eltelt, a sejtbomlás már olyan károsodással jár, hogy a balesetes nem menthető meg, akkor bekövetkezik a biológiai halál.

  A balesetet szenvedett újraélesztését – az áramkörből való kiszabadítását és a légutak megtisztítását követően – haladéktalanul el kell kezdeni. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a klinikai halál beállta után egy percen belül 80%, három percen belül 75%, négy percen belül 50%, öt percen túl pedig 10%-ban sikeres, károsodás nélküli újraélesztés valósítható meg.

  Figyelem! Ez nem jelenti azt, hogy ezután semmi remény nincs az újraélesztésre. Az újraélesztést azonnal meg kell kezdeni és mindaddig folytatni kell, amíg a balesetes saját szívműködése, légzése meg nem indult, vagy az elsősegélynyújtáshoz orvos, (mentő) meg nem érkezik.

   

  1.2 Az áramütéses balesetet befolyásoló tényezők

  Ha az emberi test zárt áramkörbe kerül, akkor a rajta átfolyó áramerősség (Ie) elvileg Ohm törvénye alapján kiszámítható az érintési feszültség (Ué) az emberi test ellenállása (Re) és a föld ellenállás (Rt) adott értékeiből ()

   

  A villamos áram élettani hatását befolyásoló tényezők a következők:

  • a feszültség nagysága,
  • az emberi szervezeten átfolyó áramerősség,
  • az árambehatás időtartama,
  • az emberi test ellenállása,
  • az áram útja az emberi testben,
  • az áram neme,
  • a váltakozó áram frekvenciája,
  • a balesetet szenvedett egyén testi és lelki állapota.

   

  A feszültség hatása: A balesetesen átfolyó áram nagyságát közvetlenül az általa (áthidalt) megérintett pontok közötti feszültség határozza meg (érintési feszültség). A szabvány a megengedett érintési feszültség határértékére (UL) 50 Hz váltakozó áramnál 50 V, egyenáramnál 120 V értéket határoz meg.

  A kisfeszültségű balesetekre (az áram nagyságrendje miatt) elsősorban az úgynevezett „szívhalál” (légzési és keringési, szívműködés), nagyfeszültségű áramütésre pedig az égési sérülés, vesekárosodás a jellemző.

  Az áramerősség nagyságával kapcsolatosan a különböző kutatók megállapításai eltérőek.

   

  Általában az

  • érzetküszöb értékét 1 mA-ben,
  • az elengedési határt 15 mA-ben fogadják el.

   

  Ismert, hogy 20 mA felett légzési és keringési zavar, 50-150 mA között pedig szívkamraremegés, légzésbénulás lép fel.

   

  Az időtartammal kapcsolatosan nyilvánvaló, hogy hosszabb idő alatt ugyanazon áramerősség nagyobb mértékben okoz károsodást. A kutatók többsége azonban a sérülés súlyosságára az emberi szervezeten áthaladó töltésmennyiséget tartja jellemzőnek Q=I · t, tehát az áram és az idő együttes hatását.

  A szabvány a megengedett érintési feszültségnél nagyobb érték fellépése esetén áram – védőkapcsolásnál 0,2 s, egyébként 5 s kikapcsolási időt határoz meg.

   

  Az emberi test ellenállása az emberi belső szövetek villamos ellenállásából és a testfelület érintkezési pontjainak átmeneti ellenállásából tevődik össze. Az emberi test igen sokféle vezetőképességű anyagból (bőr, izom, csont, stb.) áll. Az ép bőrfelület – különösen az ujjaink végét borító vastagabb szaruréteg – jó szigetelő (20-10 Ω/cm²). Ha a bőrfelület sérült (horzsolt, sebes, stb.) vagy feszültség hatására átüt (körülbelül) 100 V 1s alatt átüti a bőrt), akkor az ellenállás a belső részek ellenállására (néhány száz ohm) csökken ().

   

  Az áram útja az emberi szervezetben azért jelentős, mert az életfontosságú szerveket – elsősorban a szívet és az agyi központokat – átjáró áramérték határozza meg a baleset súlyosságát. Gyakorlati tapasztalatok szerint a jobb kéztől a bal lábig vezető áramút a legveszélyesebb. ().

   

   

   

  Az áram neme szintén fontos a baleset szempontjából.

  Egyenáram esetén inkább a vegyi (például vér kolloid egyensúlyának megbomlása) és a hőhatás az ártalmasabb.

  Váltakozó áramnál (elsősorban az 50 Hz ipari frekvencián) az idegrendszerre és a szívre kifejtett hatás okoz jóval nagyobb veszélyt.

   

  Személyi tényezők is jelentősen kihatnak az áramütés mértékére.

  Egészséges ember szervezete másként reagál ugyanolyan árambehatásra, mint a betegé. Bizonyos betegségeknél (magas vérnyomás, szervi szívbaj, alkoholizmus, stb.) érzékenyebb a szervezet az áram hatására.

  Egyénenként változó hatást jelent a bőr adottsága (durva kéz, finom, vékony bőr, izzadásra való hajlam), ami az átmeneti ellenállás miatt jelentős lehet a kialakuló áram nagyságára.

  Nők, gyermekek jóval érzékenyebben reagálnak ugyanakkora árambehatásra, mint a felnőtt férfiak.

  Fontos tényező a hangulat, lelkiállapot. Ha valaki felkészül az áramütés lehetőségére, másként viseli, mintha teljesen váratlanul érné a baleset.

  Fáradt, kimerült vagy ingerült, ideges emberen az áramütés hatása súlyosabb.